Agrometeorológia
Hogyne lehetne!
Sõt!
Néhány éve egy hónap eltérés volt a kajszivirágzásban Letenye-Lenti környéke és Pilisborosjenõ között.
Északkelet és délnyugat között is gyakran 2-3, vagy akár 4 hét különbség szokott lenni.
Persze, ha bejön egy olyan, mint e hónap elején, hogy 2 hétig 17 fok van Madridban és 26 Moszkvában, akkor akár Moszkvában is nyílhat elõbb virág. Csak kérdés, ez a jelenség mennyire volt gyakori régebben, 30-50-70-100 évvel ezelõtt.
Például voltam hétvégén Dél-Baranyában, és az akácvirágzás, a kukorica és egyéb gabonák teljesen azonos fenológiai állapotban vannak, mint felénk.
Azzal együtt, hogy ott elõbb vetik a kukoricát, úgyhogy hendikeppel indulnak, de voltak akkora kis kukoricatáblák, hogy alig látszottak.
Viszont amin meglepõdtem, hogy több, sárga repcetáblát láttam Link , közben felénk sárga repcét nem találni már.
Az akácvirágzásban Dél-Baranyában 80 %-os kárról beszélnek, ha a kevésbé alapos megfigyelõ végigmegy arrafelé, azt gondolná, elvirágzott az akác, pedig nem. Rá vannak rohadva a virágok. A múltkori hideget és 100 mm-eket hozó ciklon elõtti pár napos idõszakban kedvezményezett volt az a vidék, így kicsit elhúzott az akácvirágzás, majd utána rárohadt. Itt néhány napos hátrányban voltunk, ezért itt kevesebb rohadt rá, több nyílt ki és virágzott rendesen.
Vannak térségek az országban, amik általában fej fej mellett haladnak, vannak, amik között nagyobb különbségek vannak tavaszodásban.
Tudnék még írni errõl 20 oldalt, marhajó téma az idõjárás, a klíma és a természet kapcsolata.
Mivel a növények hõt nem termelnek, így annyi fokosak õk is, mint a levegõ. Nagyon leegyszerûsítve. Így tökéletesen megfelelnek növényi indikátoroknak, hõmérõknek.
Persze egyedi és faji különbségek vannak, de ezek rendszeres figyelése közben ki lehet tapasztalni az összefüggéseket. Marhajó móka. Olyan összefüggésekre lehet közben rájönni, hogy az ember nem is gondolná.
Sõt!
Néhány éve egy hónap eltérés volt a kajszivirágzásban Letenye-Lenti környéke és Pilisborosjenõ között.
Északkelet és délnyugat között is gyakran 2-3, vagy akár 4 hét különbség szokott lenni.
Persze, ha bejön egy olyan, mint e hónap elején, hogy 2 hétig 17 fok van Madridban és 26 Moszkvában, akkor akár Moszkvában is nyílhat elõbb virág. Csak kérdés, ez a jelenség mennyire volt gyakori régebben, 30-50-70-100 évvel ezelõtt.
Például voltam hétvégén Dél-Baranyában, és az akácvirágzás, a kukorica és egyéb gabonák teljesen azonos fenológiai állapotban vannak, mint felénk.
Azzal együtt, hogy ott elõbb vetik a kukoricát, úgyhogy hendikeppel indulnak, de voltak akkora kis kukoricatáblák, hogy alig látszottak.
Viszont amin meglepõdtem, hogy több, sárga repcetáblát láttam Link , közben felénk sárga repcét nem találni már.
Az akácvirágzásban Dél-Baranyában 80 %-os kárról beszélnek, ha a kevésbé alapos megfigyelõ végigmegy arrafelé, azt gondolná, elvirágzott az akác, pedig nem. Rá vannak rohadva a virágok. A múltkori hideget és 100 mm-eket hozó ciklon elõtti pár napos idõszakban kedvezményezett volt az a vidék, így kicsit elhúzott az akácvirágzás, majd utána rárohadt. Itt néhány napos hátrányban voltunk, ezért itt kevesebb rohadt rá, több nyílt ki és virágzott rendesen.
Vannak térségek az országban, amik általában fej fej mellett haladnak, vannak, amik között nagyobb különbségek vannak tavaszodásban.
Tudnék még írni errõl 20 oldalt, marhajó téma az idõjárás, a klíma és a természet kapcsolata.
Mivel a növények hõt nem termelnek, így annyi fokosak õk is, mint a levegõ. Nagyon leegyszerûsítve. Így tökéletesen megfelelnek növényi indikátoroknak, hõmérõknek.
Persze egyedi és faji különbségek vannak, de ezek rendszeres figyelése közben ki lehet tapasztalni az összefüggéseket. Marhajó móka. Olyan összefüggésekre lehet közben rájönni, hogy az ember nem is gondolná.
Nos, közben járattam vinyómat a dolgon, és feltehetõen akik ezeket írják, a Zemplénben laknak...
Ellenõríztem a feljegyzéseimet és a zelnicemeggy már április 10-én elkezdett idén virágozni Szegeden. És az azért 20 nap differencia. Az biztos, hogy övezetesség van, de lehet ennyi különbség az ország déli és északi része közt?
Ellenõríztem a feljegyzéseimet és a zelnicemeggy már április 10-én elkezdett idén virágozni Szegeden. És az azért 20 nap differencia. Az biztos, hogy övezetesség van, de lehet ennyi különbség az ország déli és északi része közt?
Sok olyan növényre van írva virágzási idõ, hogy április-május, én meg rendszeresen fényképezem március második felében.
Ezt én sem értem, hogyan állapíthatják meg rosszul?
Ezt én sem értem, hogyan állapíthatják meg rosszul?
Olvasom a Méhészet címû lapban, hogy a zelnicemeggy májusban virágzik. Hmm.. Hát annyi biztos, hogy itt Szegeden már április 15-én virágbaborultak.
Szerencsére a mi vidékünkön csak most kezdett el nyílni az akác, illetve, ami még jobb, a falunk határában még ezután fog. (Ugyanis az utóbbi 2 hétben meglehetõsen szétrajzott néhány családunk, így az akáctól talán megerõsödhetnetnek a családok és rajok, a legerõsebbektõl pedig talán még pergetni is fogunk tudni.)
fõleg délutánonként irtó nagy a hajtás
fõleg délutánonként irtó nagy a hajtás
Nálunk a borsó ,hagyma és a fémzárolt krumpli egyelõre jól bírja és szépen híznak is,egyébként a többi termény sárgul rozsdásodik szinte mindent lehetne permetezni,a krumplinál egyes fajták teljesen kisoványodtak a sok víztõl.
Nálunk is tegnapelõtt lett leszórva a krumpli gomba ellen. Egyébként siralmas a kert, minden tiszta levéltetû: a cseresznye, az õszi, az alma, a borsó; a hagyma is pöndörödik a hagymalégy lárváitól. A gombák is dolgoznak: a körte varas az õszi tafrínás, a petrezselymet is elkapta valami nyavalya, töve barnás, levele sárgul és hervad. a paradicsom, a bab szinte visszafelé fejlõdött, a második turnus csemegekukorica berothadt a talajba. Nem panaszként írom, csak helyzetjelentésként, sajnos nálam még ez elég jónak számít, a faluban elég sok kertet, udvart elöntött a víz, egy részük még most is víz alatt van, volt ahol 1,5m-es víz volt.
Ma gombaölés lett volna a burgonyán,délelõttõl 7 géppel sikerült kiszórni de délután többször leszakadt az ég így az egész alighanem kárbaveszett,pedig direkt a mai napot választottuk mivel kevesebb zápor nézett ki mára. 
Jöttem haza Jánoshalma-Kiskunhalas felõl ma. Az útszéli akác fák és más bokrok fák szép zöldek, még az árokparti pampa-füvek is. A méheknek talán az út menti dûlõ úti Bodza-bokrok adhatnak nektárt most.Jótékonyan elszaporodik talán a bodza. 
Az akácvirág szinte ráfõtt a szárára, fél kinyíltan rozsdásodik a fürtön.-Nem a nagy melegtõl-.
Az akácvirág szinte ráfõtt a szárára, fél kinyíltan rozsdásodik a fürtön.-Nem a nagy melegtõl-.
Kolléganõmék, akik méhészkednek, Balcsi déli partján voltak a méheik akácozni, pont tegnap mesélte, hogy elmentek megnézni a Joli után, hogy mi van a méhekkel. Mondta,hogy akác nuku, levitte az összes virágot a szél, így amit gyûjtöttek a méhek, azt meg is eszik majd...
A méhészek az idén nem kaszálnak valószínû.
Lesz ára a méznek, így viszont akinek a méhei fagyzugos, mély fekvésben, északi oldalon, zárt dombok között vannak, és ahol még nincs teljes virágban az akác, ráadásul a szél ellen védve is volt, azok monopólhelyzetben lesznek.
Lesz ára a méznek, így viszont akinek a méhei fagyzugos, mély fekvésben, északi oldalon, zárt dombok között vannak, és ahol még nincs teljes virágban az akác, ráadásul a szél ellen védve is volt, azok monopólhelyzetben lesznek.
KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓ! 
Vasárnap hétfõn Baranyában leszünk Pécs környékén.
Akinek esetleg kell kivi arra a vidékre, akkor tudunk vinni.
Priviben lehet szólni, ha valaki szeretne kivit.
Vasárnap hétfõn Baranyában leszünk Pécs környékén.
Akinek esetleg kell kivi arra a vidékre, akkor tudunk vinni.
Priviben lehet szólni, ha valaki szeretne kivit.
Az õsszel, illetve tavasszal ültetett fáim csodás képet mutatnak, kitûnõ állapotban, erõs hajtásokkal (kajszi, szilva, õszibarack, vilmos...) Döbbenet, 28- ból egy, azaz egy fa nem hajtott ki. Ez a késõ õsz óta tartó sok csapadéknak köszönhetõ jórészt.
Májusi esõ mégis aranyat ér? A szerintem provokatív címet nem vállaltam be... Link Nálam a gyümölcsökben nincs komoly kár, a nagy gond nem a mostani esõ szerintem , hanem a virágzás környéki rossz idõ volt, gyakran csak órák voltak a megelõzõ permetezések elvégzésére. Az õszibarackon látni kevés tafrinás levelet, de nem csoda, jó ideje esõs, hûvös az idõ.
Nem volt lemosó- fertõtlenítõ; rezes,és vagy olajos ,vagy rézkénporos permet.
Elszaporodtak a tetvek, ha nincs pár pettyes katicád, akkor csak levél marad a nyárra, az is szép.
Elszaporodtak a tetvek, ha nincs pár pettyes katicád, akkor csak levél marad a nyárra, az is szép.
Köszönöm. De akkor miért van az, hogy termetes zelnicemeggyfák is hemzsegtek a tetvektõl idén?
Kereszt kérdésedre egy megfelelõ válasz Nolitól a Bioszférából;
Noli
(Veszprém)
Tetvek ellen káliszappanos lemosás!!! Nem mérgez, csak leoldja és megfullasztja õket, a lemosás mellett érdemes mechanikusan (kézzel...) lekapargászni, ami a fácskán van. Ha nagyobb lesz a fa, már nem tudják szívogatni, mert megvastagszik a kérge, de addig legyél Te a dokija.
Gábrusz hozzáfûzése kapcsán jutott eszembe, hogy érdemes a fa törzsét körben bekenni ragasztóval, hogy ne tudjanak a hangyák felmenni a fára, mert nem csupán fejik a tetveket, hanem adott esetben viszik is a kiszemelt "tehenészetbe". Gazdaboltban tudnak neked segíteni, árulnak erre is jó "hernyófogó" ragasztót.
Noli
(Veszprém)
Tetvek ellen káliszappanos lemosás!!! Nem mérgez, csak leoldja és megfullasztja õket, a lemosás mellett érdemes mechanikusan (kézzel...) lekapargászni, ami a fácskán van. Ha nagyobb lesz a fa, már nem tudják szívogatni, mert megvastagszik a kérge, de addig legyél Te a dokija.
Gábrusz hozzáfûzése kapcsán jutott eszembe, hogy érdemes a fa törzsét körben bekenni ragasztóval, hogy ne tudjanak a hangyák felmenni a fára, mert nem csupán fejik a tetveket, hanem adott esetben viszik is a kiszemelt "tehenészetbe". Gazdaboltban tudnak neked segíteni, árulnak erre is jó "hernyófogó" ragasztót.
Repcetábla Nagykanizsa közelében Link Link
Árpa ugyanitt Link Link
Mivel elég nagy területeket érintett a nagy szél és az esõ, ezért gyanítom, sokfelé néznek ki így a táblák.
A cseresznye virágrügyei a téli -20-23 fokokban sokfelé károsodtak, virágzáskor esett az esõ, így a méhek hiánya és fõleg a monília további terméskiesést okozott, most meg elrepednek a sok esõtõl a gyümölcsök.
Az akácvirágzást is telibe kapta ez az esõ, a szél egy csomó virágot levert, a méhek napokig nem tudnak mézet gyûjteni.
Sokfelé vannak víz alatt termõföldek.
Sokfelé okozott már kárt jégesõ.
Szóval még csak május van, de már egy évre elegendõ kár megvolt.
Árpa ugyanitt Link Link
Mivel elég nagy területeket érintett a nagy szél és az esõ, ezért gyanítom, sokfelé néznek ki így a táblák.
A cseresznye virágrügyei a téli -20-23 fokokban sokfelé károsodtak, virágzáskor esett az esõ, így a méhek hiánya és fõleg a monília további terméskiesést okozott, most meg elrepednek a sok esõtõl a gyümölcsök.
Az akácvirágzást is telibe kapta ez az esõ, a szél egy csomó virágot levert, a méhek napokig nem tudnak mézet gyûjteni.
Sokfelé vannak víz alatt termõföldek.
Sokfelé okozott már kárt jégesõ.
Szóval még csak május van, de már egy évre elegendõ kár megvolt.
Nálunk 99-ben a patak kiöntés vitte el a termés jó felét.
Azért bejött a várakozásod hogy nyárig nem kell locsolni,legalább is itt nem kellett.
Azért bejött a várakozásod hogy nyárig nem kell locsolni,legalább is itt nem kellett.
Nekünk még nem olyan nagy, hogy eldöntse a szél, ám kis méretük miatt a földbe döngölés valószínûbb.
Ezt túlélik, ám az ennyire komoly vizet a betegségek miatt nehéz lesz.
A sárgarépa-petrezselyem kettõst kivéve a kert szenved, a permetezést kérõ (ám kapni nem tudó) fákkal együtt.
Az 1999-es évben termett sok minden, most se fog...
Ezt túlélik, ám az ennyire komoly vizet a betegségek miatt nehéz lesz.
A sárgarépa-petrezselyem kettõst kivéve a kert szenved, a permetezést kérõ (ám kapni nem tudó) fákkal együtt.
Az 1999-es évben termett sok minden, most se fog...
Vissza a beírásomra; kisujj- köröm nagyságú, ill. borsónyi nagyságnál még nagyon érzékeny a gyümölcs-kezdemény, pont a magház a leg lédúsabb, könnyen elfagyhat a szállító-szövet a kocsány felõl. A levelek többet bírnak ki.
Meg ne feledjük; a gyümölcsfák,virágok alap-termése a mag. Az azt körülvevõ gyümölcshús,és virágkehely csak a magot tápláló "ruhácska, párnácska"
Meg ne feledjük; a gyümölcsfák,virágok alap-termése a mag. Az azt körülvevõ gyümölcshús,és virágkehely csak a magot tápláló "ruhácska, párnácska"
Szokott persze. Fehér, apró, gömbölyû termése van, ami gyakran belilul, és akkor már kidobhatom.
A földtõl 1 méterre 3 felé ágazik, ebbõl 2 barack, 1 szilva. És a törzse is a barackos gallyakra hasonlít. Ebbõl gondoltam, hogy a barack az alap.
A földtõl 1 méterre 3 felé ágazik, ebbõl 2 barack, 1 szilva. És a törzse is a barackos gallyakra hasonlít. Ebbõl gondoltam, hogy a barack az alap.
Szokott teremni szilvát?
S ha ige, honnét hajt az az ág (lentrõl vagy föntrõl)?
Nem a gyümölcshullás miatt kérdezem, csak akkor kiderülhet, hogy melyik lett melyikbe oltva. (U.i., ha lejjebbrõl hajt a szilva, mint a barack, akkor valószínûleg szilva volt az alany. Ha meg fordítva, akkor a barack. Figyeld meg a kérgét is, hogy eldönthesd!
S ha ige, honnét hajt az az ág (lentrõl vagy föntrõl)?
Nem a gyümölcshullás miatt kérdezem, csak akkor kiderülhet, hogy melyik lett melyikbe oltva. (U.i., ha lejjebbrõl hajt a szilva, mint a barack, akkor valószínûleg szilva volt az alany. Ha meg fordítva, akkor a barack. Figyeld meg a kérgét is, hogy eldönthesd!
Szerintem szilvába szokták oltani a bavackot, nem fordítva. mivel az alany növelheti a vesszõ ellenállóságát.
Nem kapott mostanában permetet.
Viszont "kisebb" korában volt 1-2 necces éjszaka. Az elõzõ tulaj, aki ültette, beleoltott szilvát, hogy ellenállóbb legyen. Az is lehet, hogy nem bír el 2 féle gyümölcsöt. Egyébként köszönöm a választ.
Viszont "kisebb" korában volt 1-2 necces éjszaka. Az elõzõ tulaj, aki ültette, beleoltott szilvát, hogy ellenállóbb legyen. Az is lehet, hogy nem bír el 2 féle gyümölcsöt. Egyébként köszönöm a választ.
Hát azért látni, hogy barnult a magház környéke. Lehet, hogy épp a határon volt az elvirágzás után a hõmérséklet, fagyásra, megfázásra gondolok. De kaphatott egy fagyos éjszakát akkor is, amikor kisujj-nagyságú volt a barack, és a csészelevelét hányta le. Most meg azért hullik, mert a magház nem tud fejlõdni tovább. 
Esetleg még más gombafertõzése lehet. Nekem is volt ilyen egy Debreceni muskotályos szilvafám, az is lepottyantotta a javát, pedig permeteztem.
Ugye most már nem kapott rezeset, vagy kénes permetet? Lehet, hogy a szél is átsodorta a másik közeli fáról, bár akkor a levélen is látszódna..
Esetleg még más gombafertõzése lehet. Nekem is volt ilyen egy Debreceni muskotályos szilvafám, az is lepottyantotta a javát, pedig permeteztem.
Ugye most már nem kapott rezeset, vagy kénes permetet? Lehet, hogy a szél is átsodorta a másik közeli fáról, bár akkor a levélen is látszódna..
Vágd ketté vagy darabold fel õket és nézd meg van-e bennük valaki, van-e rajtuk rágásnyom!?
Kajszisok!!
Mi lehet annak az oka, hogy minden reggel egy marék szilvamag nagyságú, barackot szedek össze a fa alatt! Volt lemosó permetezés, 3X monília ellen, a fa egészségesnek tûnik, de a gyümölcsök 70 %-át már összeszedtem a fa alatt.
Mi lehet annak az oka, hogy minden reggel egy marék szilvamag nagyságú, barackot szedek össze a fa alatt! Volt lemosó permetezés, 3X monília ellen, a fa egészségesnek tûnik, de a gyümölcsök 70 %-át már összeszedtem a fa alatt.
No, azért még én is kihasználtam amit lehetett: maradt kb 400nm, az már majd csak 3,4,5 nap múlva?
Pajzs tetvek, most szaporodnak, a kisebbeknek még lágy a pajzsa, és megtámadja a hangya. A vesszõkön kolóniát alkotnak, most kell le írtani õket. Dísznövény boltban adnak tanácsot.
Link talán ide is való a bioszférás hozzászólásom. Fõleg a második felére szeretnék választ kapni, hogy mirõl van szó. Az jutott eszembe, hogy talán a sok csapadéknak is köze lehet ahhoz, hogy meglehetõsen nagy számban jelennek meg az udvaron az ilyesfajta kórokozók...
Én a 3000nm-es kertünket nyírtam meg szerdán, meló után. Kicsit szemerkélt az esõ, mikor nekiálltam, de a radart nézve, tudtam, most, vagy soha! Sikerült is fél kilencre végeznem. (5kor kezdtem, ürgeb@szta vágtában toltam a fûnyírót) A várható csapadékmennyiség után már akkora lenne (lett volna) a fû, hogy a kombájn is lefullad benne.
Lepermeteztem, még a 4 órási szeles idõben.Nem bírta ki, csepereg függõlegesen, a szélcsendben.Közben alásüt a lemenõ nap...
Na akkor; ha volt 1-másfél óra, talán rászáradt a kontakt -nem Coonti- tapadós vegyszer. a fele talán felszívódik,mert szembe esõsdit játszottam a levelekkel, alulról kentem a permetet, hogy felülrõl ne mossa le a lényeget az esõ.Megszoktam már ezt a selymes kölnivizeket, csak kicsit csípi a szememet, de már el is múlt.
Na akkor; ha volt 1-másfél óra, talán rászáradt a kontakt -nem Coonti- tapadós vegyszer. a fele talán felszívódik,mert szembe esõsdit játszottam a levelekkel, alulról kentem a permetet, hogy felülrõl ne mossa le a lényeget az esõ.Megszoktam már ezt a selymes kölnivizeket, csak kicsit csípi a szememet, de már el is múlt.
Nálam se tartott sokáig. A tervezett 1600nm-bõl sikerült kb. 300-at lenyírni. Már zuhogott, mikor bejöttem!
A fûnyírást ne is említsd, áll a víz a fû közt, nemrég kétszer is zuhogott, esély sincs fûnyírásra...
No igen, a helyzet nálam is hasonló. A zöldségesben nagy a gaz, gyomlálni kellene, de persze mindig akkor esett mostanában, amikor nem dolgoztam: tehát a kert lassan elúszott. Mindegy, most van egy kis idõm, úgyhogy megyek is gyomlálni, füvet nyírni...
Itt reménytelen a permetezés, eme hónapban szinte minden nap esett, a héten eddig mindennap.
Eléggé leromlott a a gyümölcsös és kert általános állaga, ez van.
Eléggé leromlott a a gyümölcsös és kert általános állaga, ez van.
Ahogy el-képzelem, azért esik szét a szerbiai vonat.(sat-24 Europa-infra nézet)
Talán még ma estét, és a fél szombatot kibírja az idõ, hogy ne essen.Utána meg a szél miatt 2-3 napig megint csak nem lehet növényt védelmezni.
Talán még ma estét, és a fél szombatot kibírja az idõ, hogy ne essen.Utána meg a szél miatt 2-3 napig megint csak nem lehet növényt védelmezni.
Ahogy kémlelem a Sat24-et is, megint csak jönnek az égi karfiolok délrõl. Pedig mára terveztem az elsõ Dithanés-és rovarellenes permetet az udvari cseresznyének, õszinek, szõlõnek, málnának. Asszem elmarad, ha 3-4 után se tisztul ki.
Hátborzongató ami a hétvégén várható csapadékmennyiséget illeti,a burgonyát szinte biztos hogy a nagy szél és az esõ szépen beleveri a sárba mocsárba, aztán ha ezt túl is éli jönnek a gombabetegségek stb. úgy hogy idén nem tudom lesz-e valamicske termés is.
Mónika, olvastad-e már az idei középszintû biosz értettségit? Ha nem, ajánlom neked, hogy nézz bele
Igazat adok neked. Egész télen, sõt kora tavasszal is etettük a cinkéket és már vagy két-három éve tettünk ki egy rozsdafarkúnak való odút is, csak azt valamivel odébb és nyár végén vagy õsszel mindig elfelejtettem kipucolni. (Egy fa törzsére szögeztük, úgyhogy nem könnyû mûvelet a pucolása, sajnos emiatt halogattam is, mikor eszembe jutott
Végül is, most mag nem is volt, hanem pucolatlan tört diót tettem ki egy keveset meg tettem mellé jó sok kukacos bimbót. Eddig valóban úgy tûnik, hogy sikertelen a kísérletem. Illetve, az biztos használt egy kicsit, hogy leszedtem egy csomó kukacos bimbót. Úgy gondoltam, reggelig még kint hagyom az etetõt, hátha az alkonyati és hajnali nagy madárélet felfedezi magának. Nagyon remélem, hogy ha egy csomó kukac is van kitéve, akkor a fiókáinak inkább azt fogja vinni a cinke s nem a diót
Miulyen legyen a fürdõvizük?
Végül is, most mag nem is volt, hanem pucolatlan tört diót tettem ki egy keveset meg tettem mellé jó sok kukacos bimbót. Eddig valóban úgy tûnik, hogy sikertelen a kísérletem. Illetve, az biztos használt egy kicsit, hogy leszedtem egy csomó kukacos bimbót. Úgy gondoltam, reggelig még kint hagyom az etetõt, hátha az alkonyati és hajnali nagy madárélet felfedezi magának. Nagyon remélem, hogy ha egy csomó kukac is van kitéve, akkor a fiókáinak inkább azt fogja vinni a cinke
s nem a diót Miulyen legyen a fürdõvizük?
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Miért nem láttam (még soha) a sarki fényt?
Időjárás-változás | 2024-05-13 08:01
Szabályzat